A cserépkályha nem igényel gyárkémény méretet. A szokványos otthoni kémények megfelelnek a működéséhez. Mikor a kályhás megtekinti a helyszínt, megvizsgálja a kémény méretét is. A kémény állagáért és műszaki állapotáért nem a kályhás felel és nem is kötelessége azt javítani, toldani, tisztítani. Erre a feladatra a helyileg illetékes kéményseprő (tüzeléstechnikai) cég jogosult, illetve az ingatlan tulajdonosát terheli a felelősség az üzembiztos állapot fenntartásáért.
A kémény állapota alapvetően befolyásolja a kályha működését, ezért a törvény szerint a kályhás kérheti a legutóbbi kéményseprés jegyzőkönyvét. Ha ez nincs meg, megtagadhatja az építést. Ne haragudjunk rá; nem pökhendiségből teszi, hanem az életünket védi! A családunk és vagyonunk biztonsága megér pár ezer forintot. Ne sajnáljuk a kémény vizsgálatára a pénzt! Soron kívüli kémény vizsgálatot is kérhetünk az illetékes cégtől.
Milyen anyagból legyen a kémény? A hagyományos, falazott téglakémény a legelterjedtebb. Kora és használtsági foka kétségessé teheti a megfelelő működést. Pár éve már csak a kerámia csövekből, modul rendszerűen összeállítható kéményeket engedélyezi az építési hatóság. Gyorsan felépíthetők és abszolút üzembiztosak. A rozsdamentes acélból készült kémények is gyorsan telepíthetők és alap sem kell részükre, mivel nem nehéz szerkezetek.
Ha most építkezünk, vagy átalakítjuk a házat, keressünk meg egy kályhást, hogy a kémény méretét meghatározzuk, mielőtt vásárlásba kezdenénk, vagy valaki téves dolgokra beszélne rá minket!