Megint egy olyan kérdéskörhöz értünk, amiről szaklapokban oldalakon át értekeznek. Megpróbálom a lényeget összefoglalva világossá tenni, hogy nem mindegy, mivel fűtünk.
A cserépkályha fatüzelésű üzemre van kitalálva és megépítve. Régebben fűtöttek benne szénnel, koksszal, de ezek a szerek túl nagy hőt fejlesztettek és a kályha idő előtti elhasználódásához vezettek. A kályha nem kazán és nem szemétégető mű! Tilos benne műanyagot, gumit, szemetet égetni! Csak fával tüzeljünk benne!
Ha valaki egy pohár víz fölé égő gyufát tart, kinevetik, ha közli, hogy mindjárt meggyújtja a vizet. Ugye, örök törvény, hogy a víz nem ég? Még a tűzoltók is vizet használnak az oltáshoz, hiszen az nem gyullad meg.
Akkor miért gondoljuk, hogy a vizes tűzifa majd elég a kályhában? Ja, azért, mert már láttuk és hiszünk a szemünknek? Na, akkor tegyük tisztába ezt a témát!
Ha vizes fát teszünk a kályhába, akkor a tűz csak senyved, lassan ég és nem melegít. Inkább csak világít. Miért? Mert a fa égésekor a felhevített szilárd anyagból kilépő gázok gyulladnak meg. Ha pedig ez a fagáz a vele együtt keringő vízgőzzel vegyül, (mely szintén a fából távozott el a melegítés hatására), akkor nem tud teljesen elégni. A gőz akadályozza a tökéletes égést. És a fagázunk elégetlenül távozik a kéményen át a szabadba. Itt tehát pénzt veszítünk. De az is pénzünkbe kerül, hogy a vizet elpárologtassuk a fából, hiszen addig nem tud égni a fagáz. Na, ez a párologtatásra használt energia is a fából származik, amit pénzért vettünk.
Nem ragozom, de higgye el az olvasó, hogy a vizes fával fűtés esetén a pénzünknek kb. 25 %-át élvezzük meleg formájában. A többit kieresztjük a kéményen. És ha kiszámoljuk, akkor nagyon drága tüzelőt vettünk.
A száraz fa a megfelelő anyag számunkra. Tudom, most felcsattan az olvasó, hogy hol lehet olyat kapni?! Nos, megnyugtatom: sehol! De ha több fát veszünk minden évben, mint amennyire szükségünk van, pár éven belül rendelkezésünkre áll egy egész idényre való száraz fa. És onnantól már minden évben száraz tüzelőnk lesz. Csodálkozni fogunk, hogy mennyivel kevesebb fa elegendő, ha az jó száraz. Szinte hamu nélkül ég majd el és sokkal kevesebb is elegendő, hogy felforrósítsa a kályhánkat.
A vizes fa pedig kátrányos bevonatot képez a kályha és a kémény falán, ami további hatásfok-csökkenéshez vezet. Itt tehát megint drágul a fűtésünk.
Vegyük meg tehát már tavasszal a fát és felhasogatva, szellős, de esőtől védett helyen tároljuk! Szemre és tapintásra is azt érzékeljük majd, hogy 2 hónap múlva a fánk csont száraz. De ne tévesszen meg bennünket ez a látvány! A sejtekben tárolt víz ugyanis még bőven ott pang a rostok között. Ezért mondja minden faipari szakember, hogy a 2 éve száradó fa tekinthető száraznak.