Mint fentebb említettük, a kémény minden tüzelő berendezés létesítésének alapja. A megfelelő nagyságú és állapotú kémény alapfeltétele a kályha megépítésének. A kályhás kérni fogja a kémény állapotáról szóló jegyzőkönyvet, melyet a területileg illetékes Tüzeléstechnikai cég (kéményseprő) állít ki. Igen, minden évben jönnek a fekete ruhások és beszedik a pénzt; de egy kályha nem játékszer! A ház lakóinak élete múlhat a kémény állapotán! Lelkiismeretes kályhás hozzá sem fog az építéshez, amíg a kéményről nincs igazolás. Ez törvényben előírt kötelessége is. A szakmai becsületet meg már szerénységből nem is kellene említeni, ugye…
A kályha súlya jelentős-erről is olvashatott fentebb. Ezt a súlyt nem lehet akármilyen felületre terhelni. Ha nincs kellően erős beton alap a kályha részére, akkor utólag kell azt elkészíteni. Ez ugyan némi plusz költséget jelent, de nem egy hétről van szó, amíg a kályha ott fog állni, hanem több évről.
Kifejezetten tilos éghető anyagú padlóra kályhát építeni! Tipikus példája ennek a szabálynak az áthágása, amikor is hajópadlóra építik meg a kályhát. Az persze elhajlik a súly alatt és a kályha megdől. Azt hiszem, nem ér annyit az a darab hajópadló, hogy ott maradjon, pláne, hogy nem is fog látszani, hiszen a kályha rajta áll majd.
Emeletre, vagy pince fölé csak akkor építhető kályha, ha egy statikus írásos véleményben garantálja a szerkezet teherviselő képességét. Ennek beszerzése a megrendelő feladata.
A helység (ahova a kályha épül) nem lehet 9 négyzetméternél kisebb alapterületű. Ez szintén törvény és a légellátással, hőterjedéssel kapcsolatos a méretezés.
Az égéshez szükséges levegő utánpótlása biztosított legyen. Nem építhető kályha olyan helyiségbe, amelynek nincs a külvilágra néző nyílászárója.
Az építés idején és utána – a kályha kiszáradásáig – nem érheti fagy a kályhát.